Képernyő tükrözés, „Cast”-olás Diatárral
Templomainkban újabban egyre többen használnak nagy képernyős TV-t dia vetítésre, melynek nagy része ma már okos-TV. Sajnálatos módon azonban a gyártók a saját, különféle egyedi operációs rendszereikkel szállítják ezeket, így nem telepíthető rájuk az Androidos DiaVetítő alkalmazás. Ilyen esetekben azonban megoldás lehet a Diatár vetítő képernyőjének az (át)tükrözése, kivetítése a TV képernyőjére.
A megoldás lényege, hogy ezek a TV-k – függetlenül a rajtuk levő operációs rendszertől – már mind alapból tudnak valamilyen képernyő tükrözést (pl. Miracast-ot vagy Chromecast-ot), melyek különféle márkanevek alatt futnak. Ezt kihasználva minden kábelezés - és anélkül, hogy bármit is külön feltelepítenénk a TV-re – át tudjuk küldeni a Diatár által létrehozott dia-képet a TV-re. Különösen jól jöhet ez akkor, ha pl. idegen helyen vagyunk és így nincs lehetőségünk (nem illik) megpiszkálni a használni kívánt eszközt.
Nagy előnye a módszernek, hogy elvileg még a helyi hálózatra (WiFi) sem kell rácsatlakoznunk, mert a beépített WiFi-Direct protokollnak köszönhetően így is elérhetjük a TV-t. Az egész olyan mintha egy láthatatlan (HDMI) kábellel csatlakoznánk a TV hátuljára. Ennek az ára viszont az, hogy egy picit több dolgunk van a Diatár vezérlő gépén, mert ott először be kell állítanunk a tükrözést!
Először is kapcsoljuk be a TV-t, majd a Gépház›Rendszer›Kijelző menüben a „Csatlakozás vezeték nélküli megjelenítőeszközhöz”-re kattintva az észlelt fogadó eszközök közül válasszuk ki a miénket. A Windows ekkor egy második kijelzőnek fogja tekinteni a TV-nket, melynek paramétereit - így pl. a képernyő felbontását is - automatikusan lekérdezi. Ezzel tulajdonképpen meg is vagyunk, hiszen van egy második képernyőnk, melyre a Diatárral már kényelmesen vetíthetünk. A biztonság kedvéért azért ellenőrizhetjük, hogy vetítő képernyőnek a megfelelő van-e beállítva a Diatár Képernyő beállításánál. (1. ábra)
Sajnos, ahogy tapasztaltam, ez a virtuális képernyő kicsit megzavarja a Windows-t és így az elsődleges képernyőnél hibás felbontást mutat ill. a TV képernyőjét sem mindig használja ki teljesen a vetítéshez.
Win11 alatt nyilván hasonló képen kell eljárni.
Linux alatt bonyolultabb a megoldás, mert alapból egy második virtuális képernyő (monitor) létrehozása (amire a Diatár Vetítőként vetíthet) nem támogatott, ráadásul éppen képernyő kezelési átállás közepén van a Linux világ: X11 -> Wayland! Ezen kívül még meg kell magát a tükrözést is oldanunk valahogy egy második lépésben. Az alábbiakat Linux Mint 22.1 Cinnamon alatt próbáltam ki.
a) X11: a https://github.com/augustoicaro/Immersed-Linux-Virtual-Monitors címen egy jó leírást találunk arról, hogy X11 alatt hogy lehet létrehozni egy virtuális monitort. Mivel ez a leírás egy speciális programhoz való, szerintem nekünk elég a ’Intel driver’ ill. a ’Nvidia driver’ fejezetet végre hajtani, legalábbis nekem Intel videó kártyával így működik. (Ez a virtuális monitor csak a rendszer újraindításáig él.) (2. ábra)
b) Egy másik megoldás, mely kicsit általánosabb mert (talán) Wayland-on is működik „Honigmelone” friss hozzászólása itt: https://github.com/loki-47-6F-64/sunshine/issues/47#issuecomment-2561943366. Szintén kipróbáltam a Fujitsu Lifebook U757-es laptopomon, de valamiért nem az általam ’szimulált’ monitor felbontásait mutatja, hanem csak két kisebbet, de különben rendben működni látszik. (Az így létrehozott virtuális monitor a rendszer újraindítása után is megmarad.)
c) Ha valaki nem akar ilyen csúnyán belenyúlni a rendszerbe, annak ott van még egy hardware-es megoldás, mely „Dummy Plug / Virtual Display Emulator / Headless Ghost Display Adapter” néven fut. Ez egy pici és olcsó eszköz, amit valamelyik monitor csatlakozóba (VGA / Hdmi / DP) bedugva egy valódi monitort szimulál és így létrehozza a második (virtuális) képernyőnket, amire aztán már vetíthetünk. Ezekből „EDID” kompatibilis eszközt érdemes venni. Vigyázzunk, mert néhányat úgy hirdetnek, hogy „Please make sure your devices is with stand-alone graphics card instead of integrated-graphics”! Ezt a módszert nem tudtam kipróbálni.
d) Azoknak akik nem tudnak vagy akarnak második képernyőt létrehozni, van még egy lehetőségük, a Diatár ’egy-képernyős’ üzemmódban való használata. Ekkor a vezérlés az egyetlen vetítő képernyő jobb felső sarkában található pici menü használatával lehetséges. A Beállítások› Képernyők›Főablak helyett menü bekapcsolásával érhető el.
A képernyő tartalmának az átvitelére a Chromium böngészőt használtam, mivel a Gnome-Network-Displays-t nem tudtam működésre bírni.
Először – amennyiben szükséges - hozzuk létre a második virtuális képernyőt. Ekkor a Diatárban is megjelenik egy második képernyő, melyre már vetíthetünk is. Tükrözéshez a Chromium jobb felső sarkában levő Beállítások -> Átküldés, mentés és megosztás›Átküldés ablakban válasszuk ki a Források közül a ’Képernyő átküldését’, aztán a megtalált vetítő eszközt, majd a ’2. képernyőt’ választva osszuk meg azt.
Az eszköz felhasználói felületének (GUI) megfelelően, a Beállításoknál először kapcsoljuk be a tükrözést a kiválasztott TV-re, majd a Diatárban indítsuk el a dia-sor vetítését. Érdemes ’elfektetni’ a mobilt, majd kinagyítani a dia szöveg részt a teljes képernyőre.
A Galaxy A15-ös (Android 14) mobilomon a Beállítások›Csatlakoztatott eszközök›Smart View alatt kiválasztjuk a felismert vetítő eszközt. Indítsuk el a Diatárat, válasszuk ki a kívánt dia-sort, majd a telefont ’elfektetve’ (90 fokkal elfordítva) ’seperjünk’ a képernyőn felfelé, hogy teljes képernyőn lássuk a dia szövegét. Ekkor koppintással ki-be kapcsolhatjuk a vetítést, ill. jobbra-balra söprögetéssel lépegethetünk a diák között. Nem tökéletes, de ez is egy használható megoldás!
2025. február
afo