Neked mondok áldást, amíg csak élek, * a te nevedben tárom imára kezemet.

Mint dús lakomával, teljék be lelkem, * ajkam ujjongjon, szám dicsőítsen téged.

Még fekvőhelyemen is rád gondolok, * hajnalig rólad elmélkedem,

mivel védelmezőm lettél, * és szárnyaid oltalmában örvendezem.

Lelkem szorosan átölel téged, * és a jobbod szilárdan tart engem.