Egyedül állunk melletted, Uram,

néma szívvel és a bűnt bánóan.

Sok a vétkünk, mint a tenger árja,

sír a lelkünk, tekints néha rája.

Ó, ha mi azt előbb tudtuk volna,

lelkünk bűnnek rabja most nem volna,

hogy te, Uram, a Golgota ormán

minket vársz oly elhagyottan, árván.