Mi fejünkre népet ültetél,

Mint a barmok, terhelteténk;

Nagy árvizeket ránk eresztél,

Sebes tűzön általmenénk.

De te kihoztál, Uram, minket,

Megenyhítél, megnyúgotál,

Templomodban azért tégedet

Dicsérlek szép áldozattal.