Törődött szívvel teszünk neked vallást:

Hogy nem követtük a jó útmutatást,

Melyet sugallt lelkünk ismerete,

Mikor minket jóra serkentgete;

Inkább követtük gyarló testünk kényét,

Mint idvességes törvényid ösvényét;

Ezért nagy lévén szívünk keserve,

Állunk előtted, mellünket verve.