Vértől ázott keresztfa ágára csorg az angyal könnyeinek árja:

Szánva néz a tövis koszorúra, melytől elhalt az angyalok Ura:

Ó, ha én is ott lehettem volna, mint a zápor, a könnyem úgy folyna.

Minden csepp vért százszor megcsókolnék, s nem mennék el soha többé onnét.