Tudom, hamar jő Mesterem,

Az óra fut, a nap közel,

Előtte állok csakhamar,

Édes Jézus, jövel, jövel!

Bár a világ gúnyol, nevet,

Honvágy tölti el lelkemet,

És nemsokára hív az Úr:

Jövel haza, én gyermekem!

Kitárt karjával vár az Úr:

Pihenj, nyugodj a keblemen!