Itt lenni, ó, mily jó nekünk,

Tevéled áldott Mesterünk,

Hol minden földit elfeled

A szív és örvendez neked.

Át, messzetűnő tájakon

Lelkünk repül sasszárnyakon,

Hogy nálad leljen pihenőt,

Ki Úr vagy mindenek fölött!